| Főoldal : Hosszúra nyúlt szezonkezdet |
Hosszúra nyúlt szezonkezdet
2010.07.03. 09:03

Hát elkezdődött… Mármint az ismerkedésem a rakós botos horgászattal. Hosszúra nyúlt, majd’ 13 méteresre. Tavaly nyáron még mindenkinek azt mondtam, drága nekem, nem is használnám ki, nagyon sok kütyü kell hozzá, macerás, a család kidob vele együtt otthonról, erre tessék…
Hosszúra nyúlt szezonkezdet
Hát elkezdődött… Mármint az ismerkedésem a rakós botos horgászattal. Hosszúra nyúlt, majd’ 13 méteresre. Tavaly nyáron még mindenkinek azt mondtam, drága nekem, nem is használnám ki, nagyon sok kütyü kell hozzá, macerás, a család kidob vele együtt otthonról, erre tessék… Tavasz van, csicseregnek a madarak, gyönyörű napsütéses idő van, én meg egy közel 13m hosszú pálcával riogatom a kisnyugdíjasokat az RSD partján. Az igazsághoz hozzátartozik persze, hogy nem örököltem, vagy bankot robbantottam, egész egyszerűen gondoltam egy merészet, és elindultam egy versenyen tavaly Szeptemberben, ahol a reggeli találkozó első 5 percében sikerült levennem, hogy itten bizony nem teremnek nekem babérok, tekintve az illusztris társaságot, akik összeverődtek megmérkőzés céljából. Valami komoly csillag együttállás lehetett akkortájt, de sikerült (majd hogy nem fölényesen) megnyernem ezt a versenyt, és ezzel tulajdonjogot szerezni egy rakós botra! Hihetetlen volt számomra, bele sem gondoltam akkor, hogy éppen ellentétes dolgokra készülök a korábbi kinyilatkoztatásaimmal szemben, miszerint nekem nem lesz rakós botom, ládám, miegymásom, márpedig sose nem! Némi konzultáció után (köszi, Kredenc, és még sokan mások!!!), megszületett a terv! Rakós marad, de drága, ezért mennie kell! Lett egy rakós botom, de sajnos csak egy rakós botom, csere top szettek, poharas szettek és miegymások nélkül, ráadásul nem is az „entry” kategóriából. Ha én ehhez szeretnék megfelelő mennyiségű kiegészítőt vásárolni, akkor annyit rá kell költenem, amennyit egy komplett felszerelésre sem nagyon szeretnék, nemhogy egyetlen botra. Sikerült konzultálnom a verseny szponzoraival, és a nyereményt becserélnem egy olcsóbb, de számomra sokkal üdvözítőbb módon teljes rendszert kínáló rakós bot pakkra. Így lett nekem rakós botom, egy Shimano Exage AX pakk képében.

Egyből lázas tervezgetés kezdődött, hogyan, mikor, mit, mivel, de sikerült meghoznom a nehéz döntést: rakós peca tavasszal, addig megpróbálok mindent beszerezni, átgondolni, illetve megtervezni, ami a bot biztonságos használatához szükséges (a fő mumus az ára mellett a sok rémtörténet volt, törött, hónapok alatt pótolható méregdrága tagokról). A csere alkalmával kaptam egy EX-AX pakkot, ami tartalmazta a botot magát, plusz 1db 5 tagos top szettet, illetve a poharazó top szettet, ezen felül még egy 5 tagos top szettet, illetve egy jó kis Shimano pulcsit (ezt egy pontyos top szet helyett, ami sajnos nem volt raktáron). Mivel ennek a beszerzés teljesen kilátástalannak tűnt, ezért kutatásba kezdtem alternatív megoldásokat keresve, aminek meg is lett az eredménye. Az angliai Sheffieldben van egy horgászbolt, mely pont olyan rakós botok tagellátásával foglalkozik, melyek már kifutó félben vannak, velük vettem fel a kapcsolatot, leegyeztettem a pontyos top szettek elérhetőségét, szállítási költségét, miegymást. Rövid számolgatás után kiderült, ha mindjárt kettőt rendelek, akkor az elsőre borsosnak tűnő szállítási költséggel együtt is csak annyiba kerül a két top szett, mintha itthon vettem volna a forgalmazónál. Nosza, bele is ugrottam, így November végére meg is volt a két top szett. Rendben, mondtam magamban, akkor jöhet a többi „apróság”. Március végére sikerült minden olyan kicsi és nagy kiegészítőt beszereznem, amivel könnyebbé tehetem az ismerkedést a pálcával. Nem is maradt más hátra, mint hogy használatba vegyem a technikát, ehhez már csak egy eddig ismeretlen technológiát kellett elsajátítanom: az ún. spiccgumizást.
Tekintve, hogy eddig a feeder és match botos technikákkal kísérleteztem, nem volt szükségem ilyesfajta megoldásra, ráadásul mindenhol feltűnt, hogy bizony ehhez sokan elfűrészelik a rakós bot spicctagját, hát bizony eléggé meg voltam ijedve a kihívástól. A barátok néha már (mint oly sokszor más esetekben is) kezdték megunni a véget nem érő kérdésáradatot a gumizással kapcsolatban, ezért úgy döntöttem, hogy a sok-sok olvasás és kérdezgetés után magam esek neki a megvalósításnak. A különböző portálokon található írásokat elolvasva, illetve az angol sajtó egyik specialista lapjának segítségével sikerült kidolgozni a koncepciót:
- A spicceket visszavágom, hogy a poharas szett hosszával legyen egyenlő a match top szettek hossza
- Az ennél a hossznál mért átmérőhöz választok belső teflont (angol „rule of thumb”: ha lehet, használj belső teflont, mert az jó)
- A három top szettet 3 különböző erősségű „fékrendszerrel” látom el
- a pontyos toppokat is különböző kihívásokhoz, hasonló elven szerelem fel
Mivel az egyik 3-as tag repedtnek bizonyult, ezt megjavíttatva úgy döntöttem, ő lesz a tavaszi „kishalazó” top szett, ezért ez a spicc No. 4-es Preston Fluoro Slip Elastic gumizást kapott 2 tagba mangó színben, azaz 0.87mm átmérőben. A középső versenyző az új őrületnek megfelelően dupla gumizást kapott, ehhez No. 3-as Preston Original Slip Elastic került 3 tagba, ez a zöld színű, 2x0.75mm átmérőben. A harmadik match kit lett a nyári, nagyobb keszegfélék ellenfele, ebbe No. 8-as, fekete színű Preston Original Slip gumi került, speciális, ún. Pulla Bung segítségével, 1.25mm átmérőben. A pontyos spiccek egyike No. 10-14 méretű, szürke Daiwa Hydrolastic gumit kapott szintén Pulla bung-os megoldással, a másik pedig No. 12-16-os erősségű fekete Daiwa Hydrolastic-al került felszerelésre.


Szerelékek tekintetében a kora tavaszi időjárásnak és az RSD viszonyainak megfelelően igyekeztem választani. 10-es főzsinór, 8-as előke, 20-as méretű horog, 2gr-os forgástest és szintén 2gr-os lapos úszók.


Eljött a várva várt szombati nap, irány a vízpart!

Az igazsághoz tartozik az is, hogy korábban két alkalommal már kiültem a pálcával, de mindkét alkalommal csak egy-egy halacskát zsákmányoltam, a szél annyira ellehetetlenítette a horgászatot, hogy az inkább kínlódás volt, mint sem horgászat. Ellenben ma, ugyan hideg volt reggel, de minimális légmozgás, inkább könnyű szellő, tükör víz, úgyhogy gyerünk! Összeállítottam a harcálláspontot, megcsináltam az etetőanyagot, összeraktam a botot, kikészítettem a top szetteket. A szerelékek felkerültek a top szettekre, bemértem a mélységet, kezdődhetett a mulatság.

A rakóssal való horgászat nagy türelmet és odafigyelést igényel, pillanatok alatt lehet lealázni a pálcát, ha az ember nem figyel oda. Ennek megfelelően az első néhány horgászat inkább a túlélésről szól, mint sem a felhőtlen halfogásról. Az etetőanyagot kicsit sikerült túlvizeznem, de ez sem jelentett akadályt, támadtam . Próbáltam a csalit a fenéken vezetni sodortatva, vissza-visszatartva, a fenék felett úsztatni, illetve lapos úszóval teljesen megállítva felkínálni.

Mivel szúnyogot nem kaptam, ezért csonti és pinki volt a csali, ezeket variáltam különböző módon. Azt a kevéske halat, amit a hideg víz nem zavart a táplálkozásban, egytől egyig sikerült megfogni. Volt köztük kis durbincs, küsz, mini szilvaorrú keszeg, bodorka több méretben, és néhány karika keszeg.




A korábbi szeles kísérletek után szinte súlytalan volt a bot teljes hosszban, nagyon élveztem minden pillanatát a horgászatnak. Kifejezetten gyors pálca, nagyon kis lengéssel lehet vele operálni, jól és gyorsan reagál a beemelésre. A felületkezelésnek hála, nagyon könnyű volt a betolás, illetve a bot kivétele. A gumizást „tavasziasan” lágyra hagyva nem tudtak lepattogni a babérlevél méretű halak sem, az igazi élményt mégis az nyújtotta, mikor a gumit egy-egy jobb bodorka akár másfél méterre is kihúzta menekülés közben. Tekintve a kora tavaszi időpontot, azt azért egyből látni lehetett, ha a feltételek ideálisak, nagyon komoly fegyver lehet egy rakós bot, avatott kezekben persze. Rengeteg apró trükk, opció és kiegészítő van, melyek segítségével még hatékonyabbá, gyorsabbá tehető a horgászat ezzel a technikával, úgyhogy van még mit tanulnom. Szükség lesz még jó pár horgászatra, hogy az ügyetlen mozdulatok elmaradjanak, szákolás közben ne verjek le mindent magam körül, és a többi. Remélem, lesz elég szabad időm, hogy gyakorolhassam ezt a rendkívül hatékony módszert, és legalább fele annyira sikerüljön elsajátítani, mint szeretném . Akkor aztán reszkessetek Pecatusálók!
Írta: Kádár Zsolt
| |