| Főoldal : Kockázatos halastavak - elapadhat a nyereség |
Kockázatos halastavak - elapadhat a nyereség
2008.12.04. 20:29
Kívülálló számára úgy tűnhet, hogy halastavat nyitni a lehető legjobb befektetés, hiszen minden beadott uniós pályázat nyer, később meg csak a horgászoktól kell beszedni a napijegyet. Pedig a dolognak számtalan buktatója van: a cikkünkben szereplő halastó-tulajdonos a legtöbb nehézséget saját kárán tapasztalta meg.
Kockázatos halastavak - elapadhat a nyereség
A horgásztavak üzemeltetésével kapcsolatban számos félreértés él a köztudatban. Már a tó kialakítása is több buktatót rejt magában. Elfolyhat a víz, kipusztulhatnak a halak, a vendégek is "elpártolhatnak" a rossz időjárás miatt, vagy azért, mert szinte mozdulni sem tudnak egymástól a parton. Ebből is látszik, halastóba fektetni kockázatos dolog, ráadásul a megtérülés legalább egy évtizedben mérhető. A sorozatos rossz tapasztalatai miatt neve elhallgatását kérő interjúalanyunk 2007-ben, egy kistérségi Leader-program keretében nyert 2,2 millió forintot halastó kialakítására. A projekthez azonban máris egy csalódáson keresztül vezetett az út. Bár korábban, családi vállalkozásuk keretében nem üzleti, hanem hobbi céllal próbálkoztak hasonló befektetéssel, végül feladták. Néhány évvel ezelőtt saját erőből vágtak bele egy halastó üzemeltetésébe, ám háromhektáros tavukból, a rossz vízzáró-réteg miatt - a folyamatos pótlás ellenére - elapadt a víz.

Elfolyhat a víz, kipusztulhatnak a halak és a népszerűség sem garantált
"Ekkor jött az ötlet, hogy egy - ugyancsak családunk tulajdonában lévő - hat és fél hektáros földterületen kellene próbálkoznunk, ahol a telek egy részén, a mélyben fakadó források miatt egy kisebb tó már amúgy is kialakult. A korábbi csalódás ellenére szerettünk volna egy olyan tavat, ahol saját szórakozásunkra horgászhatunk, de nem zártuk ki a horgásztatást sem. A mélyben fakadó források miatt telkünk nagyobb része egyébként is alkalmatlan volt művelésre, ezért úgy döntöttünk, itt próbáljuk meg kialakítani a halastavat. Éppen akkor jelent meg az újságban, hogy a kistérségünkben lévő, eliszaposodott tavakat pályázati pénzből szeretnék felújítani. Elhatároztuk, hogy a megvalósításhoz a Leader-programon keresztül szerzünk támogatást" - mondja a családi vállalkozás vezetője.

Az egyik vízpótlás után az állomány jelentős része elpusztult
A pályázat megnyerése után elkezdődtek a munkálatok. Mint általában az ilyen típusú kiírásoknál, a terület rehabilitációja szempontjából legfontosabb előírás csupán annyi volt, hogy öt évig fenn kell tartani a tavat, mint vizes élőhelyet. Az 1,2 hektáros meder kikotrása, a felszínre került humusz telek más részein való elhelyezése, valamint a műtárgyak készíttetése és beépítése (zsilipek, gát) hatmillió forintot emésztett fel. A füvesítés, parkosítás, az aszfaltozott bekötő út, illetve a parkoló kialakítása újabb hatmillió forintba került. Utolsó feladatuk a haltelepítés volt, ám a vízgyűjtő területről történő vízpótlások egyikét követően a halállomány jelentős része elpusztult. Emiatt csak egy évvel később, idén május elsején tudták megnyitni a tavat a horgászok előtt is.
Jelenleg családi vállalkozásban horgásztatnak. Az unokatestvér üzemelteti a büfét, adja ki a napijegyeket és látja el a halőri teendőket. Ő az éjjeliőr is, így gyakorlatilag éjjel-nappal, télen-nyáron a területen van. Teljes szezont még nem csináltak ugyan végig, ám az idei tapasztalatok alapján úgy gondolják, hogy márciustól egészen novemberig nyitva lesznek majd. Az időjárás erősen befolyásolja a vendégek számát. Napos időben az is előfordulhat, hogya parton sétálgatók és a piknikezők száma több, mint a horgászoké, de napijegyet csak a pecabottal érkezőktől kérnek.

A forgalom az időjárástól is függ
"Idén nem reklámoztuk a tavat, szájról szájra járt a hírünk, így is sokan megfordultak nálunk. Általában csütörtök délutántól vasárnap estig vannak a legtöbben, de a délelőttös műszak után vagy a délutános előtt betérő vendégek száma is jelentős. Árainkat úgy kalkuláltuk, hogy minél inkább csalogatóak legyenek. A napi jegy ezerkettőszáz forint, a félnapos hatszáz forintba kerül. A kifogott halat haza lehet vinni, ebben az esetben a kárász és a keszeg kilója háromszáz forint, a ponty és az amur hatszáz forint, a ragadozó halak pedig ezerötszáz forintba kerülnek. A környező falvak lakói gyakran megfordulnak itt, de tartunk tőle, hogy a gazdasági válság miatt kevesebb jut majd az ilyen hobbikra is" - mondja a megnyitás óta a tó melletti lakókocsiban élő mindenes unokatestvér.

A siker érdekében a túltelepítést is vállalják
Hogy a horgászok megkedveljék a tavat, a tulajdonosnak akár a túltelepítést is vállalnia kell: fontos, hogy a pecások mindig elégedetten távozzanak. Ha nincs sikerélmény, vagyis egyetlen hal sem akad horogra, nem szívesen térnek vissza. Az elvitt mennyiség alapján tehát folyamatosan számolják, mennyi halat kell újratelepíteni. Először csaknem kilencvenezer ivadék került a tóba, később kizárólag horogérett ponttyal, amurral, busával, compóval, keszeggel, kárásszal, csukával, süllővel és harcsával pótolták az állományt. Egy ilyen 1,2 hektáros, völgyzáras tó haleltartó képessége körülbelül huszonkilenc mázsa, melyet igyekeznek mindig szinten tartani. Ehhez jön plusz kiadásként a part menti terület rendbetétele, valamint a tavaszi fogasolás, műtrágyázás és rézsűkaszálás. A legtöbb munkát a családtagok maguk végzik, a tó fenntartása éves szinten így is több százezres nagyságrendű költség, a bevételek egyelőre ehhez képest elmaradnak. A tulajdonos azért bízik abban, hogy a kezdeti nehézségek után vállalkozása egy évtized alatt nyereségessé tehető.
forrás: origo
A linkre kattintva hozzászólhat a cikkhez:
//halradar.gportal.hu/gindex.php?pg=17778841
(Cikkek, hírek "elemzése")
| |