|
Vágó tok a Dunából
2007.12.07. 19:01
Az agresszív gyapjasollós rák után egy héttel ugyanaz a horgász most egy vágó tokot fogott ki a folyóból. A ritka hal 60 centiméter hosszú és 6 kilogramm súlyú. Valószínű, hogy a Fekete-tengertől úszott fel a Dunán...
Vágó tok a Dunából
Az agresszív gyapjasollós rák után egy héttel ugyanaz a horgász most egy vágó tokot fogott ki a folyóból. A ritka hal 60 centiméter hosszú és 6 kilogramm súlyú. Valószínű, hogy a Fekete-tengertől úszott fel a Dunán.
Magyar nevei; halszűke, orosz tok, szűkehal, tetemes tok, vészhal, viasztok. Az ivadék; esztiketok.
A viza mellett a legfontosabb tokfaj a vágótok. E tok eléri a 4 m hosszúságot és 80 kg súlyt. Az Al-Dunában is gyakori, de hazánkba csak igen ritkán jut el. Az Al-Dunából említett fajtok az Acipenser schypa güldensteadti, Antipa szerint ez a színtok és vágótok korcsa. Kínában a vágótok rokona, az Acipenser sinensis, csak a császár asztalára kerülhetet.
A Kaszpi-tenger északi részéről és a Volga vízrendszeréből az A. g. güldenstädti, a Kaszpi-tenger déli részéről az A g. persicus alfaj ismeretes. Az A. g. colchicus alfaj a Fekete- és az Azovi-tenger, valamint ezek vízgyűjtő területein honosak. Ez az alfaj a Dunában Pozsonyig fordul elő, de rendkívül ritkán, olykor a Tiszában is felbukkan. Mivel a Volgában ismert egy teljesen édesvízi életmódra áttért vágótok populáció, így feltételezhető, hogy a szórványos fogások a Duna vízrendszerében is felvethetik ezt a lehetőséget.
| |