| Főoldal : A megritkult süllőt sikerült újra elszaporítani a Tiszában |
A megritkult süllőt sikerült újra elszaporítani a Tiszában
2007.11.12. 15:11
Ahányféle hal, annyiféleképpen alakult a sorsuk a 2000-es ciánkatasztrófa következtében. Sokuk újra elszaporodott, mesterséges telepítéssel vagy anélkül.,,
A megritkult süllőt sikerült újra elszaporítani a Tiszában
Ahányféle hal, annyiféleképpen alakult a sorsuk a 2000-es ciánkatasztrófa következtében. Sokuk újra elszaporodott, mesterséges telepítéssel vagy anélkül. De vannak halak – védett különlegességek, kizárólag a Kárpát-medencében fordulnak elő az egész világon – melyek azóta is rendkívül ritkák.
Hogyan alakul a Tisza halállománya a 2000-es cianid- és nehézfémmérgezés óta? A Halászati és Öntözési Kutatóintézet állományfelmérő vizsgálatai rendkívül tanulságosak. A gazdaságilag is fontos halfajok közül három ritkult meg katasztrofálisan a mérgezéskor, s azóta mindháromnak helyzete másként alakult.
– A süllő ismét gyakori lett, s ebben nagy szerepe volt a horgászok, halászok végezte ivadéktelepítéseknek is – mondja Györe Károly, az intézet halászatbiológusa a Mártélyi Tájvédelmi Körzet jubileuma kapcsán. A menyhalból azonban máig csak negyedannyi van a mérések szerint, mint a ciánozás előtt. Ez annak is betudható, hogy nem telepítik. Bár mesterséges szaporítása megoldott, nagyon nehéz, mert az ikra rendkívül érzékeny a legkisebb hőmérséklet-változásra is. A busaállomány magától regenerálódott. Ennek egyáltalán nem örülnek a szakemberek, mert ez a tájidegen hal táplálékkonkurense az őshonosak ivadékának.
Érdekesen alakult a védett – az egész világon kizárólag a Kárpát-medencében megtalálható – magyar, illetve a német bucó helyzete is. A mérgezés főleg a magyar bucó élőhelyét érintette, így rendkívül megritkult. Az általa benépesített területet a mellékfolyók magasabb területeiről érkező német bucó foglalta el. Mára kezd visszaállni az eredeti helyzet – azért is, mert az intézet időközben kidolgozta e hal mesterséges szaporítását, és magyarbucó-ivadékokat is telepített.
A szintén csak a Kárpát-medencében élő, védett selymes durbincs állománya tizedére zsugorodott. Az, hogy például Mindszent környékén is találtak belőle példányokat – korábban főleg a Felső-Tiszán élt –, nem a terjedését jelzi, hanem azt, hogy a mérgezés elől lefelé menekülő példányok némelyike túlélte a katasztrófát, és le is ívhatott. Hogyha a mérgezés – esetleges újabb ciánkatasztrófa nyomán – megismétlődik, akkor a különleges, ritka halak végveszélybe kerülhetnek.
forrás: www.delmagyar.hu
| |