| Főoldal : Láthatatlan mártélyi holtágszennyezés |
Láthatatlan mártélyi holtágszennyezés
2007.11.06. 07:38
Mártély - Egyedül a mártélyi üdülőtelep ifjúsági táborának szennyvíztúlfolyójából folyik „hivatalosan" szennyvíz a legzsúfoltabb nyári hónapokban a tiszai holtágba, ám sokak...
Láthatatlan mártélyi holtágszennyezés
Mártély - Egyedül a mártélyi üdülőtelep ifjúsági táborának szennyvíztúlfolyójából folyik „hivatalosan" szennyvíz a legzsúfoltabb nyári hónapokban a tiszai holtágba, ám sokak szerint a nyaralókból titkon átszivárgó szennyvíz a mocsarasodás oka. A nemzeti park őre szerint ez veszélytelen.
Egyedül a mártélyi üdülőtelep ifjúsági táborának szennyvíztúlfolyójából folyik „hivatalosan" szennyvíz a legzsúfoltabb nyári hónapokban a tiszai holtágba, ám sokak szerint a nyaralókból titkon átszivárgó szennyvíz a mocsarasodás oka. A nemzeti park őre szerint ez veszélytelen, és az élő vízbe jutó szennyvíz mennyisége is ártalmatlan. A szennyezés miatt senkit sem büntettek meg eddig.
Minden évben érkezik bejelentés a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz, miszerint elviselhetetlen bűz és számos más jel utal rá: tisztítatlan szennyvíz jut a védelem alatt álló mártélyi holtágba, vélhetően az üdülőterületről. Emberemlékezet óta nem fordult elő, hogy bárkit is szennyezés miatt vontak volna felelősségre.
– Előfordul, hogy tisztítatlan szennyvíz jut a holtágba, ám ennek az egyetlen, észlelhető forrása az ifjúsági tábor túlfolyója. Ráadásul ez legális, és a szennyezés mértéke is olyan csekély, hogy nem kell eljárnunk ilyen az esetekben. Arról van szó, hogy a nyolcvanas évek elején az akkor illetékes hatóság engedélyezte, hogy rendkívüli használatbavétel esetén itt szivároghasson el a tábor túltelített szikkasztója. Ezenkívül más szennyvíz-beeresztési lehetőségről nem tudunk, egyetlen ilyen esetben sem kellett eljárást indítanunk – fogalmazott lapunknak Somodi István. A Kiskunsági Nemzeti Park mártélyi tájvédelmi körzetének őre elárulta, hogy bár direkt beeresztésről még az üdülőkörzet legzsúfoltabb hónapjaiban sincs szó, az átszivárgás nincs kizárva, hiszen nem ellenőrizhetik az összes épület emésztőjét.
A körzet őre még elárulta: szintén több évtizedes rendelkezés, hogy a közelgő áradás előtt minden, a térségben lévő emésztőt szippantani kell. Bár idén nem volt magas a Tisza vízállása, egyetlen korábbi, indokolt időszakban sem volt errefelé rendszeres vendég a szippantóskocsi, elhanyagolhatóan kevesen vették igénybe ezt a szolgáltatást.
Mártély község jegyzője, Tarics Csilla sem tudott olyan esetet felidézni, amikor szabálysértési eljárást kellett kezdeményezni a holtágba juttatott szennyvíz miatt, és ilyen ügyben más hatóságnál indult büntetőeljárásról sincs tudomása. Ám Szél Erika, az önkormányzat kommunális közműberuházó és üzemeltető intézményének vezetője szerint konkrét kapcsolat van a holtágnál érezhető bűz, a mocsarasodás és a nem megfelelően kezelt szennyvíz között.
– Mivel az üdülőövezet csatornázását egyelőre nem sikerült megoldani, és az épületek többsége húsz évnél is idősebb, nem zárható ki, hogy a szennyvíz a talajban folyamatosan szivárog a holtágba. Ám ennek a felderítése rendkívül körülményes lenne, ezért úgy vélem, sokan szemet hunynak a valószínűsíthető tény felett. Átütő megoldást nyilván csak a csatornarendszer kiépítése jelenthet – summázta az intézményvezető.
forrás: Délmagyar
| |