1,5-1,8 m átmérőjű fészkét az előző évi és le nem vágott „avas nád” legeldugottabb részeiben készíti. Kolóniákban fészkel, az egyes fészkek 5-15 méter távolságban vannak egymástól. Nagyon óvatos, szinte megközelíthetetlen, ha valami gyanúsat észlel, érzékel késlekedés nélkül felszáll. Kistestű halakkal, békákkal, gőtével, vízisiklóval, vízi rovarokkal, piócával, sőt még madárfiókával is táplálkozik. Vonuló. Korán már szeptemberben útra kel, de a következő év elején, február végén, a legkorábban érkezőkkel együtt visszatér hazánkba.

A fehér gólya

Egyik megbecsült, közkedvelt madarunk. Színe fehér, csak a válla, továbbá az evező és a nagy szárnyfedő tollai feketék. Hossza valamivel meghaladja az 1m-t. Piros csőre 18-25 cm hosszú, hegyben végződő.

Ha csőrét hírtelen összezárja kelepelő hangot ad. Lábai pirosak. Legtöbbször a lápos mocsaras részeken, belvizes réteken tartózkodik, de gyakran feltűnik a halastavak, holtágak háborítatlan világában is. Vonuló, a telet Afrikában tölti. Találtak már olyan madarat, amelyet hazánkban gyűrűztek és 10 000 km-nyire távol tőlünk, Dél-Afrikában fogtak be. Fészkét falusi házak kéményeire, magas villanypóznákra, magányos fák felső ágaira építi. Legfőbb táplálékát az apró halak, békák, gőték, vízi rovarok, csigák, férgek képzik.

 

 

 

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.