1818 júliusában Budán született egy jól prosperáló üzlettel rendelkező kereskedő ötödik gyermekeként Semmelweis Ignác, a 19. századi orvostudomány egyik leghíresebb szülész-nőgyógyásza.

Semmelweis, aki az elemi és középiskolai tanulmányait Magyarországon végezte, 1837-ben iratkozott be a bécsi egyetem jogi karára. Szűk egy év alatt azonban rájött, hogy a jog nem neki való, így átiratkozott az orvosi képzésre. A tehetséges Semmelweis, akire tanárai már az egyetemi évek alatt felfigyeltek, 1844-ben szerzett orvosi diplomát, majd két évvel később a bécsi közkórház szülészeti osztályán Klein professzor mellett kapott tanársegédi állást.

Semmelweis Ignác 1847-ben a gyermekágyi láz kórtanának felismerésével írta be nevét az orvostudomány legnagyobbjai közé.

Az 1840-es években rohamosan nőtt a gyermekágyi lázban elhunyt anyák száma. Míg a legtöbb orvos az elhalálozások okául valamiféle járványt emlegetett, addig Semmelweis rájött, hogy az anyák halálát vérmérgezés okozza, így az anyák közvetett gyilkosai maguk az orvosok, akik boncolásból visszatérve tisztátlan kézzel nyúlnak a vajúdókhoz.

Állítását egészségügyi adatok is alátámasztották, miszerint a bécsi közkórház I. osztályán, ahol orvosok vezették le a szüléseket, sokkal magasabb volt a halálozási arány, mint a bábák által felügyelt II. osztályon, ahol a bábák halottakkal nem kerültek közvetlen kapcsolatba.

A boncolások utáni szappanos kézmosás semmit sem ért, ezért a magyar orvos a klóros fertőtlenítést javasolta. Semmelweis felismerésének köszönhetően a gyermekágyi elhalálozási arány számottevően csökkent.

Semmelweis azonban hiába mentette meg anyák százezreinek életét, dicshimnuszok helyett kollégái szakmai féltékenységével és rosszindulatával kellett szembenéznie. 1849 tavaszán lejárt bécsi tanársegédi állását nem is hosszabbították meg.

Semmelweis 1850 októberében visszaköltözött Pestre, ahol a Rókus kórházban főorvosi, majd a Pesti Tudományegyetemen szülész-nőgyógyász professzori kinevezést kapott.

Semmelweis - a támadások ellenére - saját orvosi meggyőződésének jegyében folytatta munkáját. 1865 nyarán azonban súlyos elmezavar jelei mutatkoztak nála. A döblingi idegszanatóriumba beszállított Semmelweis Ignác augusztus 13-án 57 éves korában hunyt el. A döblingi boncmester a halál okaként vérmérgezést állapított meg.

forrás: