Hétfő délelõtt az Országgyûlés Mezõgazdasági Bizottsága rendkívüli ülést tartot a takarmányárak rohamos növekedése miatt. A téma kapcsán a bizottságnak és a kormánynak küldött levélben a  Magyar Természetvédõk Szövetsége arra hívja fel a figyelmet, hogy a takarmányárak növekedését a szélsõséges idõjárási viszonyok mellett elsõsorban az un. bioüzemanyagok iránti kereslet hajtja.

Dr. Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet igazgatója, MTVSZ szakértõ szerint a probléma abban rejlik, hogy noha ma már világos, hogy az éghajlatváltozás hajtóereje a környezeti és társadalmi szempontokat nélkülözõ gazdasági növekedés, mégsem az okot, hanem az okozatot kívánják gyógyítani a döntéshozók. Olyan intézkedések kerülnek kidolgozásra, amelyek a jelenlegi nem fenntartható termelési és fogyasztói szokásokat kívánják átmenteni a jövõbe is. Ennek legkirívóbb példája a bioüzemanyagok elterjesztésének ösztönzése, amely megmutatkozik a kedvezõbb jövedéki adó bevezetésében, vagy a közösségi támogatási források ilyen célú felhasználásában.
Európában, s idehaza is azt várják a bioüzemanyagoktól, hogy kiváltsák a fosszilis erõforrásokból származó üzemanyagok egy részét, segítsenek felszámolni a környezeti problémák jelentõs részét. Társadalmi hatásként a vidéki foglalkoztatás megõrzését remélik ettõl az intézkedéstõl.
A világon azonban a várakozásokkal ellentétes hatások létrejöttének lehetünk a tanúi.. Európai léptékben már a 20%-os fosszilis üzemanyag helyettesítés is igénybe venné csaknem a teljes mezõgazdasági termõterületet. Hazánkban az európai átlagfogyasztásnál szerényebb fogyasztási szintet csaknem a teljes termõterület felhasználásával lehetne csak megoldani. Természetesen ebben az esetben alig maradna terület élelmiszertermelésre. Az ipari célú mezõgazdasági alapanyagok iránti keresletbõvülés kedvezõtlenül érinti a társadalmat. A közlekedési célú felhasználás miatt világszerte nõtt a szója és pálmaolaj, a cukor, a kukorica ára, illetve másodlagos hatásként az állati termékek árának növekedése is jelentkezik. A problémát tetõzi a gyenge termés, amely a globális éghajlatváltozással járó szélsõséges idõjárás hatásának tudható be.
Miközben a fenti korlátok láthatók, bõszen folyik az üzemanyaggyártó kapacitások kialakítása. A jelenleg épülõ bioetanol üzemek kapacitása meghaladja azt a gabonaigényt, amelyet idehaza biztonságosan elõ lehet állítani.

Gyulai Iván szerint emellett a környezeti eredmények is elmaradnak, sõt az Unió intézkedései miatt komoly környezeti károk keletkeznek a fejlõdõ országokban. A cukornád, vagy olajpálma ültetvények rohamos területi növekedése a természetes élõhelyek rovására történik, amely veszélyezteti a biológiai sokféleség megõrzésének a célját. A döntéshozók széndioxid kibocsátást szerettek volna megtakarítani az intézkedések által, de a felégetett erdõkbõl, lecsapolt mocsarakból felszabaduló metán és széndioxid jelentõs többletkibocsátásokkal jár. Indonézia, aki felemelkedését látja a pálmaolaj exportban, az erdõirtások miatt, az Egyesült Államok és Kína után a világ harmadik legnagyobb üvegházhatású gáz kibocsátója lett.

Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédõk Szövetsége programvezetõje elmondta, hogy a Szövetség a kapkodás helyett józan, átgondolt, felelõsségteljes döntésekre szólítja fel döntéshozóinkat.
Az éghajlatváltozás kihívásainak megoldása nem összeegyeztethetõ a jelenlegi pazarló fogyasztási szerkezet fenntartásával. Problémáink megoldása az erõforrásaival ésszerûen és takarékosan bánó társadalom megvalósulásában rejlik.

A Magyar Természetvédõk Szövetsége kéri a döntéshozókat, hogy a Kormány vizsgálja felül a bioüzemanyagok támogatásával kapcsolatos nemzeti stratégiákat és terveket.

forrás: http://www.mtvsz.hu

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.